2007. december 9., vasárnap

Szigetvilág

Elkészültem végre az utolsó kupac fénykép kiválogatásával. Íme.
2007-11-14-18 Maldív szigetek

2007. november 23., péntek

"Fényességes Sziget"

= Srí Lanka. Vagy ha úgy tetszik, Ceylon. Van itt rengeteg kókuszpálma, teaültetvény, rizsföld, elefánt, majom, tuk-tuk, és 19 millió ember. Mindez 2/3 magyarországnyi területen.
A barátságos helyiektől megtudtuk, hogy a leghíresebb magyar találmány a Nokia mobiltelefon. Eleinte ez furcsán hangzott, és próbáltunk tiltakozni, hogy az nem is a miénk, hanem a finneké, de hiába. Aztán később kiderült, hogy az ott kapható összes telefon "Made in Hungary".
2007-11-05-09 - Sri Lanka by car
2007-11-09-14 - Sri Lanka @ Eden

2007. november 20., kedd

Képek közkívánatra

Vasárnap hazatértünk a nyárból a télbe. Az időzónák közti különbségből adódóan (itthon -4 óra a Maldív szigetekhez, -4,5 Sri Lankához képest) most korán járok dolgozni, és nagyon fáradt vagyok este 9-re. Ennek ellenére esténként komoly erőkkel küzdök, hogy átválogassam az 1500 fotót, ami a 18 nap alatt készült. Tegnap végeztem a dubai-i adaggal, és mivel sokan kértek már képeket, fel is raktam az első kupacot.
2007-11-01-04 - Dubai

2007. november 11., vasárnap

Nyár

Nehéz elhinni, hogy otthon esik a hó, mikor itt csöpög rólunk a víz, ragyog a nap. Az ablakunkban érik a kókuszdió, majmok rohangálnak a fákon, banánt zabálnak az elefántok.
Ha holnap is bejutunk az internetszobába, akkor talán tudok felrakni pár képet is!

2007. október 25., csütörtök

Munká(c)s hétköznap

Belekerültem az időgépbe! Ráadásul vihar van a szerkezetben. A határon egy órával kellett előre állítani az időt, de az ukrán állomásról kilépve a korai nyolcvanas években éreztem magamat. Aztán a szállodában megint vissza a jelenbe, majd a munkahelyre vezető úton ismét a múlt kísértett. Itt a tárgyalóban viszont például egy olyan vadonat új projektor van az asztalon, hogy bármelyik német vagy svájci irodában megirigyelhetnék.
A vasútállomáson rohamozó privát taxis férfiak régi romániai emlékeket idéztek. Hasonlóan a benzinszagú szakadt Lada, a méteres lyukak az úton, az akadozó ablaktörlő és az általános félhomály még a város közepén is. A biztonsági öv használata szemmel láthatóan rajtam kívül másnak meg sem fordult a fejében, nálam pedig nem is volt öv a hátsó ülésen. Aztán amikor a pirosan villogó fénysorompó és lezárt sorompó mellől előjött a bakter és integetett, hogy menjünk át bátran, akkor azt hittem, hogy csak egy sínpáron kell óvatosan áthajtani, de kiderült, hogy egy legalább tíz vágányos rendezőpályaudvaron kocsikáztunk át így.
A szálloda teljesen rendben van, voltam sokkal rosszabb körülmények között Svájcban.

Itt a cégnél a legfurcsább a konyha. Első ránézésre éppen olyan, mint bármelyik munkahelyi konyha, két négyszemélyes asztallal, hűtőszekrénnyel, tűzhellyel. Csakhogy itt délelőtt egy hatalmas fazék káposzta rotyogott a tűzön, és a szakács néni éppen céklát pucolt. Ilyet még sehol nem láttam a világon, pedig megfordultam már egypár irodai kávézós konyhában! Délben szigorú időbeosztásban együtt ebédel 8 fős turnusokban az egész brigád, kb. 50 ember.

Nagyon tetszik ez a hely az összes szélsőségével együtt.

2007. október 6., szombat

Timi & Ákos

Újabb hétvége, újabb esküvő, ezúttal a Római parton. Éppen a szomszéd szállodában voltunk idén először lagziban, most ügyelve a keretes szerkezetre, a Piroska utca másik felére kaptunk meghívást. Az új megapikszelgyártó-kézikészülékemmel kezdek megbarátkozni, ezekkel a képekkel már elégedettebb vagyok, mint a Gáborék esküvőjén. Azért bőven van még tanulnivaló...
2007-10-06 Timi&Akos eskuvo
Én vagyok a munka hőse: életemben először vasárnap dolgozni megyek! Ez egy ilyen cég. :-( Szása barátom hétfői megjegyzése jut folyton eszembe, miszerint a lexikonok azt írják a Sztahanov címszó alatt: vasipari munkás, élt 40 évet.
(Utánanéztem, és nem is vasipar, hanem szénbányászat, és nem 40, hanem 71. Hurrá, még előttem az élet, holnaptól én is élmunkás akarok lenni!)

2007. szeptember 23., vasárnap

AG

Angéla és Gábor egy alföldi kúriában látott vendégül bennünket tegnap, hogy együtt mulassuk át az éjszakát esküvőjük alkalmából. Nagyon jó buli volt kiváló zenekarral, finom koktélokkal, sok jó emberrel.
2007-09-22 AG
...és a végén itt sem maradt el a csobbanás a kerti úszómedencében, bár ezúttal nem voltunk annyira biztosak a dolgunkban, mint egy tavaly májusi esküvő alkalmával.

2007. augusztus 29., szerda

Zakopane

Krakkóba indultunk, de leragatdunk a gyönyörű hegyek között a Tátrában. Egy mesebeli házikóban laktunk és nagyokat kirándultunk.
Zakopane

Két fontos dolgot tanultam meg a lengyelekről:
- elsőként, hogy mindenkinél jobban főznek! Golonka = csülök; az erdei gombaleves pedig utánozhatatlan. De bármit is választottunk az étlapról, nem tudtunk igazán hibázni.
- II. János Pál pápa mindenütt ott van. Oltárkép, köztéri szobor vagy vásári bóvli formájában.
A négy nap alatt csak egy rövid ízelítőt kaptunk az országból, de úgy érzem, fogunk mi még errefelé nyaralni vagy telelni máskor is.

2007. július 13., péntek

6-7-8+1

Egy éve van nekem olyanom, hogy feleség. Ezen felbuzdulva elmentünk a pusztaradványi Pallavicini kastélyba (sokáig tartott, míg megjegyeztem ezt a két bonyolult szót, de most nem puskáztam!) és jól éreztük magunkat.
6-7-8+1

2007. július 1., vasárnap

2007. június 24., vasárnap

Quad

Tudom, kicsit önző vagyok, hiszen Dóra egyik szülinapi ajándéka olyan élménydélután volt, ahol nem csak ő mulathatott, hanem mindketten egyformán. Neki persze meglepetés volt az egész, hiszen mindaddig nem tudta, hogy hova is kocsikázunk, amíg meg nem érkeztünk Bölcske határába, ahol egy zöld és egy sárga quad várt ránk, hogy életünkben először kipróbálhassuk a négykerekű robogózást.
2007-06-24 - Quad Bölcske
Egy órán keresztül őrültködtünk a kukoricaföldek között, szántóföldeken, erdők szélén. Jó móka volt!
Aztán találtunk egy remek halászcsárdát, ahol megvacsoráztunk, majd kincskereséssel egybekötött séta következett a Dunánál.
Hepi börzdély!

2007. május 29., kedd

Esküvő, puszta, bicikli

Mozgalmas hétvége volt a pünkösdi! Szombaton gyönyörű környezetben, a kecskeméti arborétum kápolnája mellett ünnepeltük nászmisével Kati és Péter esküvőjét. Aztán ha már kikocsikáztunk az Alföldre, ott is maradtunk éjszakára egy panzióban, így másnap jutott időnk a belváros körbejárására, majd a bugaci pusztát ejtettük útba. Megkerestük a környék kincseit, majd egy remek bográcsgulyás és lángoló bugaci palacsinta (u.a. Gundel, csak csoki<->baracklekvár, rum<->barackpálinka) zárta a napot.
Esküvő, Puszta, bicikli

Mindezek után hétfőn biciklire pattantunk, és Budapestről Gárdonyig tekertünk, hogy faszenes flekkengrillezős piknikezéssel minden fürdőző idegeire másszunk. Hatalmas mázli volt, hogy a vihar kegyesen megvárta, míg mindent megeszünk, elcsomagolunk, és csak azután kezdett el zuhogni az eső.

2007. május 20., vasárnap

Recognita

Pontosabban Nuance-Recognita, bár őszintén szólva a Nuance név az égvilágon semmit sem mondott nekem eddig. A héten kezdtem dolgozni új munkahelyemen. Az időzítés remek volt, hiszen éppen akkor csöppentem bele a társaságba, amikor két napra levonult a teljes brigád Bakonybélre, a szokásos tavaszi céges mulatságra.
Rengeteg név, arc, feladatkör kavarog a fejemben, gonlolom ez normális ilyen helyzetben, amikor az ember nyakába borítanak száz új kollégát. A meló tetszik, a téma izgalmas, remélem ez a nézetem így is marad, ahogyan mélyebbre ásom magamat a részletekbe.

2007. május 4., péntek

Tokaj

A hétvége legfőbb kérdése az volt, hogy mit eszünk legközelebb. Alig végeztünk a reggeli bográcsrántottával, már csomagoltuk az ebédre való fóliakukacot, amit még meg sem emésztettünk(-tem), már jött is a túrógombóc.
Mindehhez rengeteg édesnél édesebb tokaji fehérbor fogyott. Tállyán a Homoky pincében az átfogó és alapos bortúra végén olyan csodát ihattunk, amit én eddig még soha. Tokaji esszenciát (nem keverendő az aszúesszenciával), ami az álldogáló aszúszemekből önsúlyától, préselés nélkül kicsepegő mézédes nektár. Alkohol nélkül, pusztán a cukortartalma konzerválja. Ilyenből értelem szerűen elég kevés van a nagyvilágban, köszönet érte a mesternek, hogy megmutatta nekünk.
A puttonyok, esszenciák, extraktok világában való kiigazodáshoz itt egy kis segítség.
Tokaj-Hegyalja

Bár ezek után is jobban szeretem az igazi barrique vörösborokat, de sok jót tanultam és tapasztaltam ennek a vidéknek a büszkeségeiről. Nagyon jó volt!

2007. április 9., hétfő

2007. március 20., kedd

Szlovénia, Horvátország

Heni baba névnapjára otthon felejtettük a jó előre megvásárolt ajándékot. Sebaj, rajzoltunk neki zsírkrétával és színes ceruzákkal ajándék micimedvét és ajándék csigát. Sokkal jobb érzés volt a saját művet odaadni, mint egy bolti polcról leemelt dolgot. Gyakrabban el kellene gondolkodni az ajándékozás -> vásárlás implikáció létjogosultságán, mielőtt minden alkalommal az üzletekbe rohanunk...

A hétvégén kihasználtuk a két extra szabadnapot, valamint Kaposvár közelségét a délnyugati határvidékhez, és négy napra elkalandoztunk sok szlovén és horvát várhoz és kastélyhoz. Tavasz van!
SLO-HR

2007. február 3., szombat

Szatyor

Éppen egy éve kezdtem blogot írni, akkor is farsang volt az Esztiéknél. Mókás, hogy az átlagéletkor 30 fölött van a társaságban, mégis mindenki úgy viselkedik ilyenkor, mint egy nagy gyerek. Voltak Túró Rudik, katicák és mindenféle állatok. Én idén szatyornak öltöztem...




2007. január 31., szerda

Adria 2003

Nagyon belejöttem a szkennelésbe, íme még egy album, a 2003-as adriai vitorlázásról.

2007. január 27., szombat

USA 2001

A hétvégén sok időm volt, beszkenneltem pár száz diát a 2001-es amerikai utazásomról...

2007. január 10., szerda

2007 - gyenge kezdés után erős hanyatlás

Minden jel arra vall, hogy 2007 nem az én évem lesz. Legalábbis eddig biztosan nem az. Karácsonykor kezdődött az egész, amikor az autópálya közepén sípolás, villogás a műszerfalon: motorhiba. Szervíz, várakozás hetekig, motor szétbontása... Kiderült, hogy az egyik henger halott, valami nyavalyatörés jött rá a hengerfejre. Nem értek hozzá, csak a csúnya nagy számot látom a számla végén.

Aztán múlt pénteken ettől teljesen függetlenül egy "remek" budapesti szórakozóhelyen ellopták a laptopomat. Benne rengeteg céges adat, (persze másoknak semmit nem ér, nekem viszont annál többet), néhány számla, banki cuccok, és az esküvői fotókönyvünk. Naná, hogy az, amiből egyetlen példány volt csak.

És ha ez még mind nem volna elég, akkor tegnap itt Svájcban közlik velem, hogy ha nem változik néhány (rajtam kívül álló) körülmény a következő hónapokban, akkor szedhetjük a sátorfánkat Magyarorszagon, és tavasztól mehetek állást keresni.

Vajon mi jöhet még?

Tulajdonképpen ha más szemszögből nézem, akkor tök jó nekem. Nem égett le a lakásunkban a karácsonyfa, nem halt meg senki a környezetemben, kórházban ezer éve nem jártam, és van egy nagyszerű feleségem... A többit csak megoldjuk valahogy!