Oriána és Péter

Szarvason meseszép kör­nye­zet­ben ünnepeltük Ori és Péter nulla­dik há­zas­sá­gi év­for­du­ló­ját. Még soha nem vol­tam olyan es­kü­vőn, ahol a szállá­sunk ugyan­ott volt, ahol a szer­tar­tás illet­ve a va­cso­ra is. A sa­ját es­kü­vőn­ket szer­vez­get­ve lá­tom, hogy ez mennyi e­lőnnyel jár: nem kell pél­dá­ul au­tót ci­co­máz­ni az­tán hossza­san fu­ri­káz­ni, ahogy majd mi is fo­gunk.

Arról nem is be­szél­ve, hogy mekko­ra él­mény volt haj­na­li há­rom­kor az e­gész éj­sza­kás mu­lat­ság le­ve­ze­té­se­kép­pen egy­sze­rű­en le­dob­ni az öl­tönyt a me­den­ce part­ján, és ahol né­hány órá­val ko­rábban a ha­ránt­csí­kos né­ni böl­csel­ke­dett, pan­csol­hat­tunk egy jót a víz­ben. Majd hó­nunk alá kap­va ru­há­za­tunk da­rab­ja­it egy­sze­rű­en ha­za­sé­tál­tunk a szo­bánk­ba.